SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet

 

 

A FENNTARTHATÓ TERMÉSZETVÉDELEM MEGALAPOZÁSA
MAGYARORSZÁGI NATURA 2000 TERÜLETEKEN


A projektről
A hazai Natura 2000 területek kijelölése természetvédelmi-szakmai alapon megtörtént, amelyet az Európai Bizottság is jóváhagyott. Az állami természetvédelem a természetmegőrzési területek esetén meghatározta a szakmai szempontú prioritásokat. Az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi a Natura 2000 területek, illetve a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmi helyzetét, ehhez rendszeres, kötött formátumú jelentéseket kér be a tagállamoktól. Az Európai Unió új, 2020-ig tartó biodiverzitás stratégiájában az uniós természetvédelmi jogszabályok betartásán túl az országoknak 2014-ig felmérést kell készíteniük a területükön található ökoszisztémák állapotáról, a természeti tőke, illetve az ökoszisztéma szolgáltatások helyzetéről.
Hazai szinten Magyarország új Alaptörvényében foglalt társadalmi kötelezettségünk a természeti örökség, erőforrásaink megőrzése.A természeti örökség megőrzéséhez, az erre támaszkodó, érték-alapú fejlődéshez a természet területek, így a kijelölést szolgáló fajok és élőhelyek pontosabb ismeretére és a fenntartásban részt vevők társadalmi és gazdasági igényeinek, lehetőségeinek figyelembe vételére van szükség.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program 4. prioritási területe, a „Környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem” kiírására a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által vezetett konzorcium, melynek az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (ÖBKI) és a Szent István Egyetem (és ezen belül a Vadvilág Megőrzési Intézet is) a tagja pályázatot nyújtott be, ami támogatásban részesült.

A projekt közvetlen célja a kiválasztott magyarországi Natura 2000 területek természetvédelmi, gazdasági/gazdálkodási és társadalmi szempontból is fenntartható kezelésének szakmai megalapozása, közösségi-részvételi tervezéssel, széleskörű társadalmasítással, célunk továbbá konkrét kísérleti mintaprojektek elvégzése az említett erdei és vizes élőhelyek kedvező ökológiai állapotának elérése, jelenlegi védelmi helyzetük javítása céljából. A projekt ezen élőhelykezelési kísérletek során foglalkozik a gyakorlatban az invazív fajok problematikájával.

A pályázat két nagy közösségi jelentőségű élőhely-csoportra, a síkvidéki vizes területekre, illetve középhegységi erdei élőhelyekre fókuszál.Választott területeink a Mátra különleges madárvédelmi terület (SPA) és a hozzá kapcsolódó természetmegőrzési területek (SAC), illetve a Kiskunsági szikes tavak és az Őrjegi turjánvidék különleges madárvédelmi terület (SPA) és a kapcsolódó természetmegőrzési területek (SAC). A projekt során erre a mindösszesen 12 Natura 2000 területre készítünk el fenntartási terveket a 275/2004 Kormányrendelet 13. mellékletének előírásai szerint, a konzorciumi partnerek a témában korábban megszerzett tudása és a projekt során gyűjtött biotikai, gazdasági és társadalmi adatok segítségével.

A projekt során a témában jártas kutatók módszertani fejlesztést végeznek egyes adathiányos növény és állatfajok, élőhelyek, ökológiai faktorok (vadhatás, holtfa) esetében, és tesztelik ezeket a módszereket, további kutatók bevonásával, egyes esetekben országos szinten. A tevékenységek során korszerű biotikai felméréseket végzünk, monitoring feladatokat látunk el, és ezek használatával megbízható, országos szinten is reprezentatív adatokat szolgáltatunk.
A biotikai adatok felvételén kívül ugyanakkor a területek társadalmi és gazdasági/gazdálkodási paramétereiről is gyűjtünk információt. A természetvédelmi kezelési előírások esetében megvizsgáljuk azok gazdasági, társadalmi realitását is. A kísérleti mintprojektek a kezelési javaslatok gyakorlati megvalósítási lehetőségeről, költségeiről, erőforrás-igényeiről, hatásairól szolgálnak adatokkal. Mindezek együttes figyelembe vételével ökológiai és gyakorlati szempontból is reális kezelési, fenntartási javaslatokat teszünk a Natura 2000 területek megőrzésével – végső soron az ökoszisztémák szolgáltatásainak fenntartható haszonvételével kapcsolatban.

A projekt időtartama 48 hónap, tervezett kezdési ideje 2012. április, befejezése 2016. március.

A projekt teljes költségvetése 502 223 816 Ft.

A Vadvilág Megőrzési Intézet szerepe a projektben
A Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete a projektben vállalta a ragadozó emlősfajok monitoringjának fejlesztését és tesztelését, ill. a közösségi jelentőségű erdős élőhelyeket érő vadhatások (országos) monitoringjának fejlesztését.

A vadhatás monitoring fejlesztése
A vadgazdálkodási, erdészeti és természetvédelmi szakmai döntések meghozatalakor a szakemberek nem nélkülözhetik a vadbiológiai kutatások eredményeit, amelyek legtöbbször a pontosan, szakszerűen végzett terepi adatgyűjtésen alapulnak.

A Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének munkatársaitöbb évtizede folytatnak növényevő patás vadfajaink (gím-, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó) élőhely-használati jellemzőinek megismerését szolgáló kutatásokat. Ezek a vizsgálatok kivétel nélkül terepi adatgyűjtésekre épülnek. Patás vadfajaink az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen részei. Egyértelmű, hogy jelenlétükkel, mozgásukkal, szaporodási viselkedésükkel és főleg táplálkozásukkal befolyásolhatják az erdei vegetáció és az ott élő állatpopulációk dinamikáját. Sajnos legtöbbször egyoldalúan csak a negatív hatásaikról hallunk, és sokkal kevesebbet hangoztatják az erdőre gyakorolt pozitív, nélkülözhetetlen fenntartó szerepüket, mint például a szelektív táplálkozásuk növényi versengésre gyakorolt szabályozó hatása, vagy a növényi szaporító-képletek terjesztése.

A vadhatásokat jellemző vizsgálatok első szükséges lépése mindig annak megállapítása, hogy egy adott hatás kiváltója, egy észlelt állapot okozója ténylegesen valamelyik patás vadfajunk volt-e. Ehhez képesnek kell lennünkaz árulkodó vadjeleket egyértelműen azonosítani. Ebben nyújt segítséget az oldalunkról letölthető, a vadjelek felismeréséről szóló terepi segédletünk.

A vadjelek észlelésével, de az összefüggések alaposabb elemzése nélkül, csak patás vadfajaink környezetükre gyakorolt hatásának tényét igazolhatjuk. Ám annak ökológiailag vagy gazdaságilag káros vagy hasznos következményeit egyetlen pillanatfelvételből nem ítélhetjük meg. Feladatunk ezért az országos vadhatás-monitoring vizsgálatok megalapozása, azaz egy olyan objektív módszertan kidolgozása, amivel lehetővé válik többszöri felmérések eredményeinek összevetése térben és időben, és így a patás vadfajaink tényleges ökológiai szerepének értékelése az erdődinamikai folyamatokban.

Másik, az oldalunkról szintén letölthető, kiadványunk egy olyan módszertani segédlet, ami segítséget nyújt az egységes országos vadhatás-monitoring vizsgálatok elvégzéséhez, patás vadfajaink erdei élőhelyekre, életközösségekre gyakorolt kedvező és kedvezőtlen ökológiai hatásainak felméréséhez.
Letölthető továbbá a ragadozó emlősfajok monitoringjához kapcsolódóan két terepi segédlet is. (Kistestű ragadozófajok csapdázása ; Vidra terepi segédlet )


Bízunk benne, hogy kiadványaink segíteni fogják az elfogulatlan szakmai döntéseket megalapozó tudományos adatgyűjtést!